Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Újfalvy Krisztina, Fábián Julianna és Vályi Klára munkássága

2008.12.05

1.     Bevezetés – Felvilágosodás

·         felvilágosodás → ész, elme művelése kerül a középpontba
·         1790. három röpirat foglalkozik a nők jogi helyzetével → nézeteik szerint a nők politikai jogainak kérdése szorosan összefügg a kulturális jogaikkal
·         → okos asszony okos gyermeket nevel
·         a nők ismeretszerzési szabadsága nemzeti érdek → leánynevelési tervek kidolgozása
·         a nőnevelés ügye csaknem száz éven át eleven és nemzeti ügy maradt
·         női olvasóközönség (~ Kármán József)
·         de: a női érdeklődésre számottartó művek főleg idegennyelvűek, így a művelt női közönség nagy része elsősorban idegen nyelvű műveket vásárol és olvas → nem a magyar irodalom közönsége
·         Fanni hagyományai → olvasóközönség → íróközönség
·         írónők jelentkezése → vallásos témák helyett világibb, személyesebb témák

2.     Újfalvy Krisztina élete

·         1761-ben született Szőkefalván
·         apja Mezőkövesdi Ú. Sámuel küküllői főbíró
·         Miután szerelme elhagyta( és feleségül vett egy másik nőt), kényszerű házasságot kötött Máté János nemessel.
„számos udvarlója közül kiválasztotta a legrútabbat, egy Máté János nevű, különben birtokos és mívelt férfit – és kezét annak nyújtotta. Férjétől azonban előre teljes szabadságot kötött ki magának.”
·          Két gyermekük született.
·         később Krisztina elvált férjétől, és Kolozsvárra költözött→ itt irodalmi kapcsolatokat tartott fenn (főleg levelezések által), többek között Molnár Borbálával
·         életmódja megbotránkoztatta a kortársakat: „amazonosan öltözködött, magas, férfias kalapot hordott, lovagolt, a férfiakkal minden elfogulástól mentesen érintkezett, levelezett, szóval »modern« asszony volt, olyan korban, mely ezt a fogalmat még nem ismerte.” (Költőnők antológiája.Török Sophie, 1947.)
·         1813-ban visszatért beteg férjéhez, s őt haláláig ápolta
·         1818-ban halt meg
·         tekintélyes könyvtárat gyűjtött magának, melyben a klasszikusoktól kezdve a modern írókig terjed a szerzők listája: Bárótzi, Pétzeli, Decsi, Aranka György, Kónyi János, Kazinczy, Ovidius, Révai, Dugonics, Bessenyei, Szentjóbi, Cicero, Voltaire, Young, Hervey → mélyebb műveltség
·         versei őszinte, eredeti hangúak, melankolikusak, így a szentimentalista irányzathoz állnak közel

3.     Művei közül:

Ø  Emlékezet
·         FELOLVASNI
·         melankólia
·         ellentét
·         felsorolja, mi a szép, mi a jó → boldogság képei
·         ↔ő nem boldog
·         irigyli a nem érző dolgokat, mert nem tudnak szenvedni
Ø  Anyai fájdalom
·         egyetlen lánya, Klára 1812-ben férjhez ment→ az ő elvesztése felett érzett keserűség
·         mély és őszinte érzések ↔ mesterkélt, kevésbé gördülékeny
Ø  Az estvéhez
·         FELOLVASNI
·         melankólia
·         a vándornak, a munkásnak enyhet ad
·         a szenvedőnek újabb kínokat
·         neki: szabadságot → más így nem látja komorságát
·         szép metafora:
„Sorsom fekete pecsétje
Ha zár szomorújátékot,…”
 
Ø  Nyugodalma a szíveknek…
·         erős, öntudatos személyiség
·         próbálja tettetni, hogy minden rendben van, de a szem elárulja:
„A bágyadt szem néma nyelve
 Mondja, mi van benn lenyelve.
 
Mosolyogva félrefordul,
S véres könnye csaknem csordul,
Amikor újra kénytelen
Nézni, s nevetni szüntelen.”
·         tettetés → „mesterséges erőltetés”
 
Legtöbbet emlegetett műve mégis a Molnár Borbálával folytatott levelezésük, vitájuk.

4.     Barátsági vetélkedés, avagy Molnár Borbálának Máté Jánosné asszonnyal a két nem hibái és érdemei felől folytatott levelezései

·         verses levelezések, episztolák
·         csak látszólag folyt a két nem hibáiról, valójában a nők lehetőségeiről, szerepéről vitatkoztak
Ø  Molnár Borbála :
Ø  kora női költőeszményét testesítette meg
Ø  verses levelezést folytatott Édes Gergellyel, Gvadányi Józseffel, Csizi Istvánnal és Újfalvy Krisztinával
Ø  ezekben a vitákban általában Molnár Borbáláé a türelmesebb, megengedőbb hangnem. Újfalvy K. inkább radikálisabb
·         „Mindketten állhatatos, szabad lelkek, replikáik egyaránt pengeélesek, ugyanazt látják, de következtetéseikkel az ellenkező irányban indulnak el. Egyikük épp azáltal akar elfogulatlanul szembenézni egy rettenetes házasság és férj emlékképével, hogy mintegy más asszonyok bűneiért vezekelve, önnyugtatásul maga fölé emeli a férfiúi nem egészét. Vitapartnere viszont átlátva e pszichózist hol gyöngéden, hol csipkelődve igyekszik bizonyítani: nem isteni elrendelés az, amit a nőknek tűrniük kell. Újházy Krisztinanem ádáz, csak józanul és érzelmesen radikális, későbbi nagyszerű asszonyok - Takáts Éva, a leánya, Karacs Teréz, Cserei Drusiána, Brunszvik Teréz s a többiek - prototípusaként.” (A nő és hivatása. In:Kortárs. Szerkesztette: Fábri Anna, 1999.)
·         Molnár B.: érettebb és méltányosabb gondolkodó → Újfalvy azzal vádolja, hogy csak tetszeni akar + a férfiak hogyne lennének önteltek, mikor a nők közül is akadnak olyanok, akik őket dicsőítik?
·         erre B.: Újfalvy utálja a férfiakat, csak azért, mert őt bántotta egyszer egy férfi, utálja az egész férfinemet?
·         Újfalvy: a férfiak igazságtalanságokon építik fel a családjuk életét
„Lehetetlen, hogy a nyájas természet (maga az igazság) két egy forma nemes teremtések közül az egyiket a másiknak rabjává engedte volna, azt csak a kevélység találta fel és az erő tulajdonította magának.”
+ a teremtést is a férfiak írták!
·         erre Molnár B.: a nők is tehetnek kedvezőtlen helyzetükről
·         Újfalvy: a nőket asszonyok nevelték, az asszonyokat pedig férfiak vezette intézményekben képezték → cél:hívséges szeretők, boldogító feleségek, jó anyák
·         oktatás kérdése fontos → a férfiaknál is!
„ az asszonyok káros fogyatkozásaiknak eredeti oka a neveletlenség, és kételkedem, ha nem okozhatom-é ezért egészen a férjfiakat. – Mivel még magok között sem tudtak egy olyan nevelés módját állítani fel, hogy ne kelljen keresni közöttök is az érdemes férjfiat s derék ember embert.”
·         Molnár Borbála megkülönbözteti azokat, akik csak divatból tanulnak azoktól, akiknek a tanulással céljuk a szív nemesítése
·         erre Krisztina: Molnár B. sem tökéletes a szívnemesség tekintetében
„ mert én bármint ne szeressem is férjemet, de embertársomat kímélő törvényem nem engedi, hogy hibáit közönségessé tegyem és megmutassam”
·         Mit olvasson a nő?
Molnár Borbála: jók a regények is, de jobbak a históriák
Újfalvy: "...ne szakasszuk el a Sz. Könyvektől a Világi Historiákat, s szerelmes Románokat: mert éggyüt jó, mint az utozás a jó uttal s szép idővel...eggyütt minden Könyvek olvasása sem káros, söt hasznos, de ugy, hogy elébb készittessék ki a Lélek a gyöngynek a gaz közül való kiválogatására.”
nem kell eltiltani a lányokat a regényektől
·         Szerinte a nőideál nem a Molnár Borbála által képviselt érzelmes – vallásosságba alakul át, hiszen a férjek maguk is „Sz. Szűz Máriának, Sz. Jutkának” csúfolják feleségüket; inkább azt értékelik, ha a nők értelmesen hozzá tudnak szólni a vitákhoz, tájékozottak.
·         16 levél → 10 prózai és, 6 verses (első kettő és az utolsó négy)
·         vitájuk kifullad (bár közös megegyezés ø), közös téma ø
·         megjelenés: 1804, Kolozsvár
·         Újfalvy Krisztina beleegyezett-e? cél: Újfalvy verseinek bemutatása, de: Molnár B. hosszú munkát készül kiadni a barátságról

 

5.     Fábián Julianna

·         1765-ben született Komáromban
·         első férje Bédi János csizmadia (10 évig házasok) → megözvegyül
·         Balog István a férje
·         házuk irodalmi összejövetelek helyszíne: Csokonai itt ismerte meg 1797-ben Vajda Júliát, azaz Lillát
·         a versírásra Molnár Borbála könyve lelkesítette
·         1795-ben levelezésbe kezd Gvadányi Józseffel →elismert költő lesz
·         költői levelezés Édes Gergellyel, Csizi Istvánnal és Molnár Borbálával
·         1810-ben hal meg

6.     Munkássága:

·         szeretne Gvadányival levelezni, kéri, hogy segítse őt:
„… mivel nem sokat tanúltam
Mint a férges gyümölcs tsak héjába húltam.
Instállom segítse e vad fát óltani.
Hibás verseimet jobbakkal tóldani.”
„De ímé verseim még faragatlanok,
Hibákkal teljesek, pallérozatlanok,
Ha Nagyságod lészen ebbe kalauzom,
Tudom, lantom húrját, hogy majf feljebb húzom.
Még Heliconra is tudom hogy felvezet,
Ahol a Múzsákkal foghatok majd kezet.
Jobbakkal szolgálok, ha oly időt érek,
Most pedig ezekről bocsánatot kérek.”
·         okos → a férfi hiúságát legyezi
·         válasz: kitérő → született tehetség, nem kell tanítani
·         társnak ajánlkozik → megjelenteti, nyilvánosságra hozza Fábián Julianna verseit
·         „költőnő-nevelési terv”
·         először megismerkednek, családi háttérről, apróbb dolgokról írnak
férjnél van: „Tíz nyarat, tíz telet töltöttem már vele, /Miólta eggyé tett házasság kötele.”
gyerekei: „Az Úr négy magzatot, épet s szépet adott, / Kik közül a halál kettőt elragadott”
de beszél bensőségesebb dolgokról is: a férje munkájáról, saját betegségéről
„Most pedig mindnyájan vagyunk egészségben, /Szenvedhető sorsban, csendes békességben, / De gyakran főfájás, mint járvány- nyavalya / Kínoz engem, s ettül szívemnek van baja, / Mert barnácska képem sokszor megsárgítja, /Érzékeny szívemet bú, bánat borítja.”
·         önálló, elbeszélő jellegű mű megírására szólította fel, amelynek a tények és az átélést erejét egyesítve kell beszámolnia az 1763-as nagy komáromi földrengésről
·         csak hosszas szabadkozás után fogadja el → 1796-ban, 8. levelében mutatta meg az első részletet → fél év után kész lett
·         szempontokat jelöl ki, buzdít, tanácsot ad → komolyan veszi mentori feladatát
·         Fábián J.-t csúfolják, mert nő → ő nem ebben, hanem a rangban érzi a különbséget → Gvadányi megnyugtatja
·         elkészül a mű → „költőnői mestermunka” → Gvadányi büszke → divatot teremtett
·         RÉSZLET!
·         tele mitológiai alakokkal, elbeszélő jelleg → nem női jellegű feladat
·         naturalisztikus részek → erős gyomor kell hozzá, ha valaki el akarja képzelni
·         de: vannak benne érzelmes részek
·         irodalmi érték csekély, de: megmutatja, hogy az irodalom élvezete és művelése egyre elterjedtebb a korban

7.     Vályi Klára élete

·         Kovács Gáborné
·         Jánosiban született
·         a XVIII. században Hont vármegye bábaasszonya volt
·         levelezett: Fábián Juliannával, Édes Gergellyel, Aranka Györggyel, Horváth Ádámmal, Gvadányi Józseffel, Koháry Ferenccel, Csokonaival
·         verssel üdvözli a nemesi fölkelőket
·         verseskötetét saját költségén adja ki (ekkor már Nagy (v. Balog) István egykori gárdista felesége)
·         további életéről nincsenek adatok

8.     Munkássága:

Ø  Bécsnek rövid lefestése
·         Bécsben kezeltette betegségét Csokonai javaslatára (valószínűleg köszvény), itt írhatta a verset
·         vásár leírása, de: magyarok elmaradottsága megjelenik
·         egy kalmár olyan anyagot, ami már kiment a divatból, drágán adnak el a magyaroknak
„…de a méreg emésztette
Szívemet, s majdnem eszemet vesztettem.
Hát a magyar nemes ily olcsó portéka,
Hogy ő egy idegen kalmárnak játéka?
Oh, múlandó hívság, mint csalod a szemet,
S miért vesztegeted vitéz nemzetemet?
Gondold meg csak, magyar, saját veszteséged,
Egy idegen kalmár mint nevet ki téged.”
Ø  Oszlopemelés a kilenc Minerváknak
·         mitológiai utalások (Minerva valószínűleg itt a múzsákat jelenti)
·         múzsák dicsőítése, DE: megjelenik a költői öntudat is:
„Mert az itt letett kincseket a rozsda meg nem eszi,
Sőt, általam az egekben örökös jussát veszi.
Már a nagy szelek fújhatnak kedvekre énkerültem,
Nem árthat, mert érdemekkel erejét elterültem.
Oh, mely nagy csudára méltó itt az a felséges ész,
Ki a múlandó kincseken örökké valókat vész…”
·         művei megmaradnak, örökéletűek lesznek, és általuk ő is
·         felséges ész → magát dicséri, ebben a korban szokatlan
·         tényleg okos → látni fogjuk, hogy mindenkihez olyan hangnemben ír, amilyen az illetőhöz /alkalomhoz illik
Ø  Nemes Vályi Klára első felelete Édes Gergelynek
·         szomorúság, balszerencse megjelenik
„Írd hát, mert az én napjaim víg órát nem ismérnek,
A keserűség vizei szinte lelkemig érnek.”
·         a többi versben ez nem annyira jelenik meg → lehet, hogy álszenvedés?
·         még nem ismerik egymást
 
 
Ø  Nemes Vályi Klára első levele Fábián Juliannának
·         FELOLVASNI!
·         dicséri, az anyja is büszke lehet rá
·         aranybánya: csak nekem jut róla eszembe a bányarém?
Ø  Nemes Csokonai Mihály barátomhoz második levele nemes Vályi Klárának
·         FELOLVASNI!
·         rokokó jegyek  : arany, mirha, rózsa, nárcisz, stb.